Eddig is léghajóval, Gumotex Twist 2-vel jártam a vizeket, teljes mértékben elégedett vagyok vele. „Másfél személyes” (két főnek napi túrára, egynek sok felszereléssel, többnapos útra felel meg), elég könnyű, 13 kilós, kicsire göngyölhető össze, anyaga nagyon strapabíró. Mégis vágytam kipróbálni az ultrakönnyű műfajt, a világszerte felfutó packraftet (angol kiejtés szerint ragozom a szót). Ha már zsebhajót akarok, akkor a súly- és pakkméret-skála alsó végén keresek! Rá is találtam az egykilós Anfibio Nano RTC-re.
Fontos szempontom a poggyászszállítás, a csomagtartó. A legtöbb packraft elejébe lehet berakni, vagy az orr-részre felkötni vízhatlan zsákot (akár biciklit is, de nálam nem játszik a bikeraft), ahol zavarja a rálátást a vízre, beakadhat parti fák, bokrok ágaiba. Ilyen a Nano alapkivitele is. Néhány típusnak a légkamrájába lehet pakolni – ez kell nekem! A decathlonos Itiwité légzáró cipzárral nyitható. Mivel cipzárban általában nem bízom, ezt elvetettem. Jobbnak tűnik az oldalhurkák belső oldalán egy-egy hosszú, vízhatlan cipzáras zseb, de azok befogadóképessége jóval kisebb a teljes térfogatnál. Persze mindegyik belső tárolós (in hull luggage) típust le kell ereszteni be- és kipakoláshoz, majd újra felfújni, a Nano RTC-t is. A rövidítés feloldása rolling top closure, azaz felcsavart, csatos zárás, mint egy futár-hátizsáké, matrózzsáké. Ez már bizalomgerjesztőbbnek tűnik, ilyet választottam. Megnéztem teszteket, hogy tényleg tartja-e a nyomást – igen!
Áprilisban rendeltem meg online a német Anfibio Packrafting Store üzletben, magát a hajót, a hozzá alapárért járó pumpazsákot, foltanyagot, és a feláras opcióként a támlás ülést, a fedélzeti táskát, a kis kézi pumpát és négy pakkzsákot. Az egészért 665,8 eurót utaltam át. Ám, csalódásomra értesítettek, hogy a kínai (milyen is lenne?) gyártó csak augusztus végén tudja szállítani. Az üzlet amúgy korrektül teljesítette vállalását, értesített az ügy állásáról, rögtön válaszol kérdésekre. Augusztusból, a nemzetközi szállítási láncok akadozása miatt szeptember első hete lett, ennyi csúszás még belefér.
Megérkezett egy bámulatosan kicsi, 3,25 kilós doboz, benne a cucc. Azonnal felfújtam, ennek módja: először a pumpazsák többszöri összeszorításával kell benyomni a levegő nagy részét, majd szájjal feldudálni, míg feszes, ránctalan lesz a Nano. Pár perc alatt megvan, szabadban segít a szél, megtölteni levegővel a pumpazsákot. A kis pumpa arra való, hogy ha lehűl a kamrában a levegő, és csökken a nyomása, lehessen pótolni, akár a vízen.
Nanót Nanának neveztem el, keresztanyja feleségem lett, aki teljes mértékben támogatta megszerzését. A szobai próbán kiderült, hogy nekem (182 cm) éppen passzol a hajó belső mérete, kényelmes a tüdővel felfújt ülés. A Nano minőségi hatása, kidolgozása is rendben van. Tapintásra megdöbbentően vékony az anyaga, nem olyan robusztus, mint a Gumotex Nitrilon, de nyilvánvalóan sokszorosan kipróbált, bevált műszálszövet, a belső oldalán poliuretán bevonattal. Testemmel érintkező felülete kellemes meleg hatású, bőrbarát.
A Nano alja egyrétegű, nincs felfújva. Így csak egyetlen légkamrája van, nem három, mint felfújható kajakoknak. Ha felhasítaná egy vízbe dobott ócskavas, csak az ülés és a bepakolt, víznél könnyebb cucc adna felhajtóerőt. Ezért fokozottan ajánlatos mentőmellényt viselni. A gyártó „szelíd vízre” ajánlja termékét, nem vadvízre, tehát hazai folyóinkra teljesen megfelel, a Szigetközben is jelesre vizsgázott.
Igen, a gyakorlati próba jön! Már a vízparton készülődve észnél kell lenni, hogy mit rakjak a légkamrába (a hátizsákot, sátrat vagy ponyvát, hálózsákot, tábori holmit, vízen nem szükséges ruházatot, és későbbre szánt kaját), de semmi olyat, amire túra közben szükség lehet, például úti elemózsiát, kulacsot, szél- vagy esődzsekit, egy meleg réteget, „kegyszeres” kistáskát, pénzzel, igazolvánnyal, napszemüveget, okostelefont. Ezek majd az orra csatolt vízhatlan „fedélzeti táskába” kerülnek, a pumpazsákkal és a kis pumpával együtt.
Első lépésként megtömöm Naná hasát, egyenletesen terhelve a két oldalt. Aztán jól kisimítom a záró nyúlványt, szorosan feltekerem hatszor, összecsatolom, és felfújom a hajót – minél több cucc van benne, annál kevesebb levegő kell. Mind mindig, hozzákötöm az evezőt, felakasztom a GPS-t, az ülés mögé rakom a kikötő zsinórt és a szivacsot. Indulás előtt előre kell rázni a belül tárolt holmit, hogy jó legyen a súlyelosztás (a trimm).
Csakugyan jó is, nem áll fel az eleje, egyenesen fut a vízen Naná, nem csóválja az elejét (ez persze függ az evezési technikától is). Szkegje nincs, nekem nem is hiányzik, és persze, amint abbahagyom az evezést, például fotózni, kifordul az irányból. Nagyon fordulékony, egyetlen evezőcsapással lehet megpördíteni. Keskeny folyószakaszokon, növényzet között, ügyesen szlalomozik, centis pontossággal megy oda, ahová akarom. Állóvízi sebességem rendszerint 3,5-4 km/óra, kajakversenyen nem győznék vele, de tudok ár ellen is haladni a Dunán. Lefelé, hosszabb túrán 6 km/órás átlag jött ki (Gumotex Twist 2-vel 8 km/óra), ezzel elégedett vagyok.
Mennyire stabil? Nagyon! Minap éppen Szentendre összeszűkülő, dupla kanyaros hajózóútvonalán előzött meg jelentős sebességgel egy óriási motoros jacht, méter-magas, meredek oldalú és sűrűn következő hullámokat keltve, és pont akkor jött szembe a Bogdány kirándulóhajó. Na, ezek ketten rendesen feldúlták a Dunát! Naná csak ringatózott fel-le, ilyenkor nem jó keresztben venni a hullámokat, mert az eleje felkanalazhat némi vizet, jöjjenek inkább oldalról, vagy srégen. Nagy móka volt „hajóhintázni” a vízi kaland- és vidámparkban, teljes biztonságban éreztem magam, vidám szórakozásnak bizonyult.
További értékes tulajdonság: az ultrakönnyű táborozás jegyében otthon lehet hagyni sátrat, derékaljat, mert egy felfordított packraft nagyon kényelmes légágy, csak ponyvát kell feszíteni föléje, vagy bivakzsákkal óvni a hálózsákot a harmattól.
Tehát már két léghajóm van. Mikor melyiket veszem elő? Ha nem sokat (kb. 2 km-ig) kell hátizsákkal gyalogolni, és a túra jellege miatt számít az evezés hatékonysága, sebessége, akkor Twistyt, (táborozó felszereléssel, ellátmánnyal együtt 25 kg), ha viszont hosszú a kutyagolás, és lehetnek benne nehezen járható szakaszok, például a Szigetközben, akkor Naná jön (táborozó felszereléssel, ellátmánnyal együtt 13 kg).
Összefoglalás: az Anfibio Nano RTC még a packraft-műfajban is ultrakönnyű, nagyon kicsi pakkméretű kombinált szárazföldi és vízi kalandtúrákra alkalmas hajó, légkamrájába lehet víztől, sérüléstől védetten elpakolni a felszerelést, nagyon stabil, fordulékony, de jól tartja az egyenes irányt is, állóvízi sebessége 3-4 km/óra. Noha nem vadvízre ajánlják, új lehetőségeket, világot nyithat meg használója előtt. Ár/érték-arányát mindezzel együtt rendben levőnek találom, úgy vélem, jó vásárt csináltam vele.
Anfibio Nano RTC adatok
Szállítási terjedelem
- Hajó
- Pumpazsák
- Heveder
- Kezelési útmutató
- Foltanyag
- Ülés (opció)
Anyag
- Hajó: 210 den Nylon (egyoldali, belső PU-bevonat)
- Ülés (opció): 210 den Nylon (egyoldali PU-bevonat)
Konstrukció
Aszimmetrikus test, háromrészes (fenéklemez, külső- és belső fal), vízszintes, körbefutó hegesztés, tömítő feltekerő-csatos zárás (RTC), 5 poggyászrögzítő fül, ülésrögzítés, visszacsapó szelep
Kidolgozás
Valamennyi csatlakozás direkt hegesztve, ragasztások nélkül
Súlyok
- Hajó: 1050 g
- Ülés (kivehető, opció): 130 g (támla nélkül), 250 g (támlával)
- Heveder (mellőzhető): 25 g
- Pumpazsák: 100 g
- Foltanyag: 20 g
Méretek
Belső
- Hosszúság: 120 cm
- Szélesség: 34 cm
Külső
- Hosszúság: 205 cm - 230 cm (a zárás feltekerésétől függően)
- Szélesség: 87 cm
Vízvonal: 200-225 cm (a zárás feltekerésétől függően)
Tömlőátmérő: 26 cm
Pakkméret: kb. 20 x 15 cm
Teherbírás: 135 kg
Sebesség: 3-4 km/óra (a zárás feltekerésétől függően)
Kapható szín: fekete