Vízjáró Magazin

• 22 km
• Duna – Dabas határa
• Hajózható

Nem tévesztendő össze a Bajától induló, és a Szerbiában a Tiszába vezető Ferenc-csatornával! A Kiskunságon át több száz éve tervezgettek mesterséges csatornát, a Dunaharaszti - Dabas - Cegléd - Szolnok vonal mentén. Az építkezés 1947-ben kezdődhetett el, Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében. A Ráckevei-Duna ágból indultak, és 10 km-t haladtak délkeleti irányban, majdnem eljutva Dabasig. Az akkori tervek még a csongrádi becsatlakozást tartották legmegfelelőbbnek, bár viszonylag jelentős a szintkülönbség: Dunaharasztinál 98 méter a tengerszint feletti magasság, míg a homokhátság tetejét Cegléd térségében érte volna el a csatorna kb. 132 méter. Innen a Tiszához majdnem 50 métert kellene ereszkednie, Szolnoknál 82 méterig. Többféle terv is készült még 1947-ben, magas vezetésű, illetve mélybevágású csatornára is. A munkálatok azonban három hónap után félbeszakadtak, feltehetően a nagy költségek miatt, és azóta sem kezdődtek újra, bár többfajta új nyomvonalterv született.
A csatorna jelenleg 22 kilométer hosszú, Dunaharaszti és Dabas-Sári között. Személyes tapasztalatom szerint az eleje, nagyjából az 51-es elkerülő út hídjáig, erdős, magas partú, változatos, szép és érdekes, érdemes ide kitérni egy-egy evezés alkalmával a Ráckevei-Soroksári Dunáról. A híd utáni szakasz azonban már nyílegyenes, ingerszegény környezetű, magányos edzés helyszínének megfelel, de túrázásra csak akkor javaslom, ha a Dunától indulva, végig vízen menne valaki a Sárinál kiinduló Dunavölgyi-Főcsatornára, akár egészen Bajáig. Ekkor viszont számot kell vetni azzal, hogy Sáritól 4 kilométerre (470 14,295’; 190 13,554’) teljes szélességében, elég hosszan elzárja egy összeállt zsombékos torlasz, amely átevezéshez túl szilárd, rálépni túl süllyedős. Átemeléssel küzdhető le, nehézkes partra- és vízre szállás árán, ami tovább csökkenti a szakasz amúgy sem túlzott attraktivitását.