Dunavölgyi-főcsatorna

  • 245 km
  • Duna – Tisza csatorna - Duna (Baja határában)
  • Hajózható

A Dunavölgyi-főcsatorna a Duna bal-parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna-Tisza-csatornából indul Dabas-Sárinál, a Sári zsiliptől és Bajánál torkollik a Dunába, 245 km hosszú. Szélessége átlag 20-25 méter, néhol azonban keskenyebb vagy szélesebb. Mélysége 1-3 méter, vízállástól és a mederviszonyoktól függően. Vize tiszta, nyáron hínáros, gyorsfolyású, mivel keskeny és mély. Partját nád, egyes szakaszokon fák szegélyezik.
A Duna-völgyi főcsatorna építését 1912-ben kezdték meg Bajánál, és 1929-re készült el. A Ráckevei (Soroksári)-Duna folyócsatornázását követően az 1930-as évek elején kezdődött a Soroksári Duna-menti belvízrendszer kiépítése. A Duna-völgyi vízrendszer lecsapolta Magyarország egyik utolsó mocsárvilágát. A vízrendszer hiányosságai azonban megmutatkoztak az 1936-os, majd az 1940-1942 évi rendkívüli belvizes időszakban. 1942-ben például 170 ezer hektáron okoztak vízkárt. A főcsatorna szűk mederszelvénye és a hosszú gravitációs levezetés árapasztó csatornák és belvízátemelő szivattyútelepek építését tette szükségessé. A Duna-völgyi főcsatorna torkolati szivattyútelepét Bajánál 1972-ben helyezték üzembe, majd 2002-ben bővítették. A szivattyútelep 11,0 m3/s teljesítménye magas dunai vízállásoknál is biztosítja a belvíz levezetését.
A Duna-völgyi Főcsatorna vonzó túracél. Változatos, szép, tiszta. Főképp nyár dereka előtt ajánlható, amikor még nem sűrűsödik be túlzottan a vízi növényzet.

BringaLap cikkek