A Duna magyarországi szakasza

  • 417 km
  • 1850 fkm - 1432 fkm
  • hajózható

A Duna Európa második leghosszabb folyama. Németországban, a Fekete-erdőben ered, két patak, a Breg és a Brigach összefolyásával, Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőj, itteni főágának hossza 417 km (1850 fkm – 1432 fkm).

A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; tíz országon halad át, vízgyűjtő területe hét további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.

A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti.

Önkényesen hét szakaszra bontottuk. Ebből négy a Duna főága, a többi egy-egy oldalág:

  • Országhatár - Komárom Duna szakasz
  • Komárom – Budapest, Lágymányos Duna szakasz
  • Budapest, Lágymányos - Foktő Duna szakasz
  • Foktő-Országhatár Duna szakasz
  • Mosoni-Duna-ág
  • Szentendrei-Duna
  • Ráckevei-Duna

Szentendrei-Duna-ág

  • 32 km
  • Duna ág
  • hajózható

Szentendrei-Duna-ág a Duna mellékága. Visegrádnál, a Dunakanyar keleti részén ágazik ki jobb kéz felé a főágból, ahova mintegy 32 kilométer után, Budapest területén torkollik vissza. A főág és a szentendrei ág a Szentendrei-szigetet fogja közre.

A vízi teherforgalom jobbára elkerüli ezt a folyóágat, amit a meder viszonylagosan sekély volta mellett a vízminőség védelme is indokol, hiszen a Szentendrei-Duna mindkét partja mentén hosszan sorakozó parti szűrésű kutak kiemelkedő szerepet játszanak Budapest és a fővárosi agglomeráció vízellátásában. Emiatt, valamint Budapesthez közelségének, szép természeti környezetének és nem túl erős sodrásának köszönhetően, nagyon kedvelik a vízi sportokat űzők és a vízi turisták.

BringaLap cikkek