Bodrog

  • 51 km
  • Országhatár – Tisza
  • Hajózható

A Bodrog (szlovákul is Bodrog) a Tisza jobb oldali mellékfolyója. Szlovákiában ered az Ondava, Latorca (Latorica), Laborc (Laborec), Ung és Tapoly folyók találkozásából; pontosan a Latorca és az Ondava egyesülésétől nevezik Bodrognak. Felsőberecki községnél, Sátoraljaújhely közelében lépi át a magyar határt. Partjára épült Sárospatak városa, a Bodrog-parti Athén. Tokajnál ömlik a Tiszába.
Teljes hossza: 65 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 51,1 km. Magyarországi mellékvizei a Zempléni-hegység keleti oldalán lefutó bővizű patakok: a Tolcsva, a Bózsva és a Ronyva. A folyómeder 0,5 cm/km esése és a tiszalöki duzzasztás hatására Sárospataktól a víz sebessége 0,7-1,1 km/óra, átlagos sebessége 1,1 km/óra. Felső szakaszán a meder szélessége 50 méterre szűkülhet, Sárospataktól 60-180 méter. Mélysége 1,5-3,5 méter, minősége I. osztályú, nehézségi foka ZWA-ZWB. Halban igen gazdag.
A holtágakban gazdag az élővilág. Védett területek a Bodrog mellett Magyarországon a Long-erdő és a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet.
A magyar államhatárt Borsi falu és Bodrogszög közelében (legalacsonyabb pont Szlovákiában – 94,3 t.f.m.) szeli át. Bodrog a horgászok paradicsoma, ebben a folyóban fogták ki a legnagyobb halat Szlovákiában, egy rekordméretű 128 kg-os fogas harcsát.
A folyó völgyében egymást érik a többnyire gazdag élővilágot őrző elhagyott folyómedrek és morotvák, ami azt igazolja, hogy az elmúlt 16-18 ezer évben többször változtatta folyásirányát, medrét a Bodrog – az ilyen kanyargós folyókkal ugyanis könnyen előfordul, hogy egy nagyobb áradás alatt a túlfejlett kanyarulatok lefűződnek, s egyes ágakat elhagynak.
Az ember is folyamatosan alakította a folyót és környezetét, az utóbbi évszázadokban alaposan megváltozott a táj képe és ökológiai rendszere. Gróf Széchenyi István támogatásával 1863-65, majd 1884-98 között 15 helyen átvágták a Bodrogot, aminek eredményeként 71 km-re rövidült a 125,6 km hosszú folyó medre. A mederátvágásokat követően a folyó mentén 22 holtág alakult ki. A településeket töltésekkel próbálják megvédeni az árvizektől.
A Bodrogköz, három folyójának ölelésében, egy igazi sziget, a külvilággal csak néhány híd köti össze. A csend szigete, ahol esténként csak a békák brekegése és a csalogány éneke szól. Mára már kevés ilyen identitású és jellegzetes térség maradt, És még kevesebb kínál ily sokat. Kis Amazonashoz hasonlítható, lehet figyelni a kócsagokat, halakkal teli, még mindig tiszta vízben fürdeni.
A Tokaj-Bodrogzug árteret általában a tavaszi hóolvadáskor, a tavaszi esőzések idején önti el a víz. Ha sok a víz, az egész ártér vízben áll, ilyenkor toronyiránt lehet evezni bárhol, de nehezebb száraz táborhelyet találni. Ha kevés a víz, akkor csak a kis csatornák, esetleg a mélyebben fekvő részek vannak elöntve. Az egész terület kis csatornák, tavacskák és tengerek kusza szövevénye. Az ártéri vízitúrák ideális időpontja április vége, május eleje. Korábban hideg van, később a csatornák járhatatlanná válnak a fenékről felnövő vízi növényzet miatt. A csatornák csak kenuval, kajakkal járhatóak (vagy még úgy sem).
A körzet fokozottan védett részei csak az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével látogathatók.

BringaLap cikkek