A Duna magyarországi szakasza

  • 417 km
  • 1850 fkm - 1432 fkm
  • hajózható

A Duna Európa második leghosszabb folyama. Németországban, a Fekete-erdőben ered, két patak, a Breg és a Brigach összefolyásával, Donaueschingennél, és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg a Fekete-tengerig. Magyarország egész területe e folyam vízgyűjtőj, itteni főágának hossza 417 km (1850 fkm – 1432 fkm).

A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; tíz országon halad át, vízgyűjtő területe hét további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.

A Dunakanyar fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a Duna–Ipoly Nemzeti Park ártéri keményfaligeteit fenyegeti.

Önkényesen hét szakaszra bontottuk. Ebből négy a Duna főága, a többi egy-egy oldalág:

  • Országhatár - Komárom Duna szakasz
  • Komárom – Budapest, Lágymányos Duna szakasz
  • Budapest, Lágymányos - Foktő Duna szakasz
  • Foktő-Országhatár Duna szakasz
  • Mosoni-Duna-ág
  • Szentendrei-Duna
  • Ráckevei-Duna

Ráckevei-Duna-ág

  • 57 km
    Duna ág
    hajózható

A Ráckevei-Duna ág (Ráckevei (Soroksári)-Duna, rövidítve RSD) a Duna mellékága, a főággal a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba. Ma ismert arculatát az 1910–1926 évek között végrehajtott vízépítési munkák után nyerte el.

A víz táplálása mesterséges, a Kvassay-zsilipen keresztül. Vízszintjét a vízfolyás végén lévő Tassi-zsilip szabályozza. A két műtárgy között 10–30 cm a vízszintkülönbség, szemben a főág 4–5 méterével. A víz sodrása ezért itt sokkal lassabb 0,2–0,4 km/h.

BringaLap cikkek