Ki ne szeretné megörökíteni, másokkal megosztani vízi élményeit? Az eszköz oldaláról több lehetőség van erre. A legjobb nyilván egy videózásra és fényképezésre egyaránt alkalmas, vízálló és strapabíró akciókamera, amilyennel hajmeresztő vadvízi kalandok is simán rögzíthetők. Aki nem költene ennyit, nem tanulná ki egy új kütyü fortélyait, választhat strapa-fényképezőgépet, de elgondolkodtató, hogy minek, hiszen úgysem jobbak a képei egy valamire való telefonénál, és megint csak ott tartunk, hogy eggyel több cucc van velünk, még egy akkumulátort kell töltögetni.
A telefonok viszont víziszonyosak, már néhány ráfröccsenő csepptől megadhatják magukat. Magától adódik a megoldás, hogy vízhatlan tokba kell tenni, amellyel nyakba akasztható, mindig kéznél van. Nem sokba kerül, egyszerű, mint a faék.
Némelyik túl egyszerű is, inkább emlékeztet faékre, mint a telefonhoz illő színvonalú kiegészítőre. Beleszaladtam egy „no name” (de szó szerint: nem volt rajta semmilyen utalás a márkára) vásárlásába, amelynek két menetben összepödört száját patentok rögzítették. Anyaga sprőd volt, hamar be is szakadt a nyílásánál. Megjavítottam ugyan némi erős ragasztószalaggal, de az sem tetszett benne, hogy ha csak egy kicsit is elmozdult benne a telefon, részlegesen eltakarta optikáját a tok átlátszatlan része. Kukában végezte.
Aquapac
Ezután terelődött figyelmem az Aquapac termékeire. Ez a londoni cég 1983 óta gyárt sokféle tokot amatőr és professzionális felhasználásra, hegymászóknak, vízi turistáknak, parti őrségeknek, életmentőknek, katasztrófaelhárítóknak, fegyveres testületeknek, telefonhoz, fotófelszereléshez és rádióhoz. Ötmilliót adtak el, több díjat nyertek. Ennyivel már elnyerték bizalmamat. A kipróbált tokot a Maritime hajósbolt bocsátotta a Vízjáró Magazin rendelkezésére. Vételára 6800 forint. Jó két hónapja használom, nyúzom, sok túrán volt velem, jó időben és felhőszakadásban, kitapasztaltam.
Kartonlapra kötve árulják, a lap első és belső oldalán a leírással.
Mint valamennyi hasonló telefontoké, ennek a kezelési útmutatója is hangsúlyozza, hogy a garancia nem a behelyezett készülékre, hanem csak magára a tokra érvényes (a jelen esetben öt év), és hogy minden egyes használat előtt vízpróbát kell tartani. Kétlem, hogy ezt bárki is szó szerint végrehajtaná, én elhanyagoltam. Amúgy persze szennyeződéstől, sártól, homoktól is véd a tok, de megvan a kételyem, hogy durván súroló közegben mennyi idő alatt homályosodna el az optika, illetve a képernyő előtti terület, amely, akárhogy is nézzük, egy jobb minőségű nejlonzacskó. Mindenesetre óvom az ilyesmitől, csak víz érte.
A tok önmagában felúszik a felszínre, benne a Samsung Galaxy A20e telefonommal is kiemelkedik néhány milliméternyit, de nem bíznám erre, mindig használom a nyakba akasztó neon-sárga zsinórt. Aminek persze van némi kockázata, ha vadvízi borulás után beleakad egy felszín alatti ágba, csiklandós helyzetet teremthet – épp az ilyesmi kivédésére tartanak egyesek kést a mentőmellényükön.
A telefon behelyezésekor a tok anyaga tapad a készülékhez, nem könnyű a megfelelő pozícióba csúsztatni. Később ez előnnyé válik: nem is mászik el magától. Persze úgy kell berakni, hogy átlátszó rész kerüljön a lencse elé. A tok nem túl tágas, ami jó, ugyanakkor okoz egy kis nehézséget, ha kitörölném a belsejét, férfikézzel nehéz benyúlni.
A két kemény műanyag záró pofát két elfordítható kallantyú szorítja össze, nagy erővel, a vízállóság 10 méteres mélységig biztos, ennyi bőven elegendő egy átlagos snorkelezőnek; aki mélyebbre merül, úgyis komolyabb felszerelést használ. Sokszor merítettem vízbe a tokot, volt, hogy esőben nagyon megázott, de sohasem ment bele víz. A biztonság tehát rendben van.
Ami nem tetszett, az nem az Aquapac hibája, hanem műfaji jellegzetesség. A telefonok képernyőjének láthatósága nem mindenféle fényviszonyok között jó, néha kimondottan gyenge. Ezen persze csak ront bármilyen tok. Néha nagyon nehéz megítélni, hogy pontosan mi kerül majd a képre, illetve az elkészült fotó minőségét. Párszor csak itthon vettem észre, hogy néhány életlen lett. Ezért egynél többet lövök, valamelyik csak megfelelő lesz.
Sokat bosszant az okostelefon érintőképernyője: miközben igyekszem irányban tartani a kajakot, és célra tartani, valahol hozzáérek a képernyőhöz, és máris átugrik fotóról videóra, tájképről szelfire, és mire mindent visszaállítok, elmúlik a pillanat. A telefontok kiküszöböli ezt a kellemetlenséget: bal kézzel a telefon fölött összecsippentve tartom, nem érek hozzá érintés-érzékeny felülethez, megmaradnak a kívánt beállítások, lehet exponálni.
Az elkészült képeken csak minimálisan vehető észre, hogy „gumibugyin” keresztül készültek. Aki tökélyre pályázik, komoly fényképezőgépet tesz üvegablakos tokba, de élménymegörökítésre teljesen megfelel az okostelefon-Aquapac kombináció.
Igyekszem a tokot gondosan kezelni. Nemcsak homoktól, sártól óvom, hanem anyagának megtörésétől is, nehogy ránc maradjon, netán éppen az objektív előtt részen, ami már meglátszhatna a képeken. Ezért, amikor nem lóg a nyakamban, a kajás hűtőtáskában tartom, félbehajtva, A4-es műanyag irattartóba csúsztatva. Állapota, gyakori használat után, még mindig szép.
Összességében úgy vélem, hogy biztos vízzárásával, jó minőségű anyagaival és kidolgozásával, praktikumával megéri az árát az Aquapac AQ358.
Tetszett
- Biztos vízzárás
- Jó minőség
- Nem csúszkál benne a telefon
- Jó fogást ad, a képernyő véletlenszerű megérintése nélkül
- Telefonnal együtt úszóképes
- Megfelelő minőségű képek készíthetők vele
- Jó ár/érték-arány
Nem tetszett
- Kényes anyag, óvni kell homoktól, sártól
- Kitörléshez nehéz belenyúlni
- Rontja a képernyő láthatóságát