Nagyszerű, sokoldalúan használható, kiváló minőségű, tartós, felfújható kenu, alkalmas akár expedícióra is, a Nílus papiruszmocsaraiban vagy Amazónia rengetegében. Mindennek megfizetteti az árát.
Húsz évig használtunk egy ismeretlen márkájú műanyagkenut, amelyet a Sportbizományiban vettünk. Stabil, jól sikló, pakolható hajó, kislányunkkal hármasban bejártuk vele a hazai vizeket és lejöttünk vele például a Duna fekete-erdei forrásától Bécsig (az egyik fotón látható, összehasonlítás kedvéért). Csak hát nem lehetett emeleti lakásunkban tárolni, minden túra előtt és után elzarándokolhattunk ahhoz a barátunkhoz, aki éppen befogadta a garázsába. Ezért 2002-ben elhatároztuk, hogy veszünk melléje egy itthon tartható, egyeztetés nélkül bármikor vízre tehető „léghajót”. Az osztrák Grabner márka kínálata volt akkoriban felülmúlhatatlan, mind a választék bőségében (kajak, kenu, raft, vitorlás, „mókaeszköz”), mint hajóik kvalitásaiban. Mellettük szólt még, hogy a Stadt Haag városa melletti üzemük és mintaboltjuk közelében, a Duna holtágán, bemutató napokon lehetett bármit kipróbálni.
Már előzőleg kiválasztottuk a Grabner Adventure SL típust. Elég nagy ugyan, de gondoltunk családunk két fiatalabb generációjára, közös túrázásokra is. Az alapos próba után tüstént felmentünk a boltba, megvettük szőröstül-bőröstül, hordozó zsákkal, pumpával, szétszedhető evezőkkel és az orrba-tatba illeszkedő vízhatlan cipzáras pakktáskákkal együtt. Nem kevésbe került, árára nem emlékszünk már, jelenleg maga a hajó, tartozékok nélkül, 3090 eurót, azaz mostani árfolyamon 1,1 millió forintot kóstál. Mások eggyel nagyobb vagy egy kicsit gazdagabban felszerelt kocsira költenek ennyit, mi kenut vettünk…
Nem is bántuk meg! Nagyszerűen bevált az emblémáján sas-csőrt viselő „Advencsőr”! Kompakt kocsi csomagtartójában jól elfér, a túracuccal együtt. Tágasabb Nissan Vanette Cargo, majd Fiat Dobló autónkkal úgy mentünk túrára barátokkal, családdal, hogy a Grabner a csomagtartóban utazott, a merev kenu pedig a tetőn. Tehát egyetlen gépjármű elég volt mindenkinek. Ez is költségtényező ám!
Harminc, sőt tartozékaival annál is több kilóját simán elviszi egy elvárható erőnlétű kenus ember, a jó és strapabíró hátizsákban. Nyomásmérős kézi pumpával negyedóra alatt feldudálható, illetve a végén lappadtra szívható. A csavarokkal rögzített négy ülés jól kimerevíti. Megpakolva is lehet a két végénél fogva vinni, nem törik meg középen. Kemény orr- és fartőke fokozza szilárdságát. Anyaga szemlátomást nagyon szívós, bizalmat gerjesztő, a gyári videón is húzkodják parti köveken.
Ezt igazolta a gyakorlati használat. Az Ipoly köves zúgóin, ahol nagyokat koppanna egy merev kenu, netán beszedne néhány hajszálrepedést, ez simán átcsusszan, akárcsak ártéri uszadékon. Ilyeneken előszeretettel törtetek keresztül, és a legcsekélyebb nyomot sem hagyták a jószág alján.
Az Adventure rendkívül stabil – nézzék csak meg a fotókon, milyen széles az alsó kamrája –, nagy hullámokon játszi ringatózással megy keresztül, a Duna közepén ki lehet szállni egy üdítő csobbanásra, aztán visszamászni. Felállni benne, nyújtózkodás vagy körülnézés céljából, teljesen biztonságos.
Mivel elég nagy hajó, valamivel lassúbb a merev (amúgy kitűnősen sikló) kenunknál, ezért gyakran osztottuk be úgy a túrarendet, hogy a fiatalabbakat ültettük a Grabnerbe. Oldalhurkái nem annyira vastagok, hogy túl szélesen kellene lapátolni miattuk. Simán lehet ár ellen evezni vele a Dunán, hosszabb távon is. Jó iránytartása a hosszbordás fenéknek köszönhető, de azért könnyen fordítható és manőverezhető, ami vadvízen fontos szempont. Tehát éppúgy teljes értékű túrakenu, mint egy merev típus. Viszont, éppen a méretei és magas oldala miatt, jókora felületet ad a szélnek. Erős oldalszélben meg kell küzdeni a kívánt irány tartásáért, de kevesebb hullám taraja csap be a hajóba. Táborozáskor, különösen, ha szeles az idő, biztosan rögzíteni kell fához vagy cövekhez, nehogy önállósítsa magát (mint minden léghajót).
Teherbírása kissé meghaladja az ötszáz kilót, de jobban hangzik, ha azt mondom, hogy a fél tonnát! Elképesztő, mi mindent lehet belepakolni. Hely is van bőven, az orr- és tatzsákban, illetve az ülések alatt. A kedvező súlyelosztásért mindig a hátsó ülésen foglalt helyet a kormányos, és az elölről másodikon a „kazánfűtő”, a gyerek vagy gyerekek és a kutya pedig középen. Egyáltalán nem kell attól tartani, hogy egy kissrác vagy négylábú kedvenc hirtelenkedő mozgása, oldalra kitámaszkodása a legcsekélyebb gondot okozná, meg sem rezdül a hajó.
Idén lesz 19 éves a sokat használt, de teljesen újszerű állapotú Grabner Adventure SL. Mindössze a pakktáskák vízhatlan cipzárja szorul cserére, és a pumpa nyomásmérője nyomorodott meg valami pakolási ügyetlenség miatt. Még nagyon sokáig hadrendben maradhat, és ha árát elosztom az évei számával, egy esztendőre ötvenezer forint körüli költség esik, ennyit ki lehet adni rendszeres kenubérlésekre is, ami minden egyes alkalommal macerás ügy. Akármilyen drága, úgy vélem, hogy élettartamával, megbízhatóságával, stabilitásával, praktikumával elfogadható az ár/érték-aránya. Ha most állnánk vásárlás előtt, lehet, hogy a csak háromszemélyes, de azért 450 kilós össztömegre tervezett Gumotex Scout Economy lenne a befutó, mert hasonlóan jó minőségű, és az osztrák hajó árának mindössze harmadába kerül. Azt első adandó alkalommal azt is tesztelem és bemutatom a Vízjáró Magazinban.
A részletek után jöjjön a lényeg! Minden egyes túrát, hazai vagy lengyelországi vizeken, a legrövidebbtől a leghosszabbakig, nagyon élveztünk Grabner Adventure SL léghajónkkal, sohasem esett hajszál a levesbe. Rengeteg szép élményt szereztünk vele, életünk egyik legjobb beruházásának tartjuk.