A Temze folyó Anglia déli részén. Kemble-nél ered és a Londoni-medencén keresztülhaladva az Északi-tengerbe folyik. Az Egyesült Királyság egyik legfontosabb vízi útja. A Temze kilenc angol grófságot érint, húsz mellékfolyója van, és 134 híd ível át rajta. Áramlásának sebessége 1–3 csomó közötti. Hossza 346 km.
/ Wikipédia/
Több éve már, hogy volt szerencsém részt venni egy temzei túrán. Egykori TF-es ismerőseimmel együtt mentünk el a csodálatos kalandra, amely szép tájak bejárását ötvözte történelmi helyek megtekintésével. Budapestről fapados járattal repültünk a Gatwick reptérre, ahol az érkezést követően már várt magyar túravezetőnk, Leskó László. Utunkat busszal folytattuk a túra kiindulási pontjára, Cricklade-be, ahol elhelyezkedtünk a kempingben. Hárman vállaltuk, hogy a Temze felsőbb szakaszát is felkeressük, folyásiránnyal felfelé, a szemerkélő esőben. Útközben meg is mártóztunk a folyóban. Estére visszaértünk a csapathoz a táborba, ahonnan másnap lejtmenetben folytattuk utunkat. Egy kísérő autó vitte a sátrakat, kaját, személyes holmikat, az éppen aktuális szálláshelyre. Esténként, igény szerint, meleg étellel várták a túrázókat.
Átlagban napi 40 kilométert haladtunk, de volt lehetőség többször kikötni, nézelődni, fényképezni, enni, inni. Hat-hét napot töltöttünk Angliában, volt, aki a végén még megfejelte az utat egy további londoni éjszakával. A kint bérelt hajókat a túravezető biztosította. Volt két kenuból összeszerelt katamarán is, amely után nem nagyon kapkodtak a csapatból, így vetésforgó-szerűen, naponta más-más lapátolt benne.
A folyón gyakorta kellett zsilipelni, aminek költsége van. A hajókra felragasztott matricával igazoltuk, hogy már fizetve van. A sok szép híd között volt, ahol a közúti átkelőnek kell fizetnie. A menetrendszerű busz vezetője is leteszi a hídpénzt a bódénál.
A másik csoda a Marlow-i híd. Ennek mintájára épült a budapesti Széchenyi lánchíd, tábla is hirdeti.
A vidéki Temze kiváló minőségű vize átlátszó, minden kanyarban hattyúpár lakik, akik időnként fújva jelezték, hogy nem vágynak társaságunkra. Csodálatos történelmi környezet ragadja meg az embert, a táj szépségén kívül. Egy alkalommal olyan pubban voltunk, ahol 1526 óta mérik a sört, kézi pumpával csapolják, és nincs behűtve az ital.
Találkoztunk csodálatos narrowboat-okkal, (csatornahajókkal) amelyek komótosan pöfögve járják a folyót. Fűtéssel, fürdővel, tévével, teljes komforttal felszerelve, akár bérelhetők is.
Egy alkalommal megnéztük Sir Winston Churchill sírját Bladon-ben. Windsort is felkerestük, pár képet csatolok róla is. Több száz kép készült, ezt a negyvenet válogattam ki. A túra végén, egy London előtti kempingben szálltunk meg, másnap vonattal bementünk a városba, hogy további élményeket gyűjtsünk.
Kattints a képre a galéria megnyitásához!