Június közepétől a kellemes nyári estéken egy különleges, 8-12 centiméter hosszú rovar népesíti be néhány órára a Tisza egy-egy szakaszát. Ez a tiszavirág (Palingenia longicauda), amely nevével ellentétben nem növény, hanem rovarfaj, pontosabban kérész.
Rövid és szenvedélyes víz feletti életük és tömeges rajzásuk (kirepülésük, násztáncuk, párzásuk, peterakásuk, pusztulásuk), egyedülálló természeti látványosság, aminek elnevezése a tiszavirágzás.
„Temető a Tisza, mikor kivirágzik,
Millió kis lepke habja között játszik.
Egy sem él sokáig, míg számolok százig,
Temető a Tisza, mikor kivirágzik.”
Magyar népdal
Párosodás után a megtermékenyített peték a meder aljára süllyednek, majd néhány hét alatt kifejlődnek belőlük a lárvák, amelyek három évig az agyagba fúrt lyukakban élnek. Táplálkozva kopoltyúlemezeikkel áramoltatják a vizet járataikban, kiszűrik a vízben lebegő szerves törmeléket, algákat, baktériumokat. Kirepülés előtt testhosszuk eléri a 4–5 centimétert.
Minden év júniusában, ha a hőmérséklet eléri a szükséges értéket, a kérészek megkezdik rajzásukat. Ez általában június közepétől a hónap végéig tart. A látványos természeti jelenség intenzitása évről évre változó. Kezdetben még csak néhány kérész repül szórványosan, majd egyre nagyobb csapatokba verődve járják násztáncukat. Míg a hímek gyakran a víz folyásával szemben repülnek közvetlenül a víz fölött, a nőstények ellenkező irányban tartanak.
A kérészek násza rövid ideig tart, a gyorsan kimerült hímek leválnak a nőstényekről és a folyóba pottyannak. A nőstények még tesznek egy kisebb kört és az 5000-7000 petét tartalmazó petecsomagjukat a vízbe ejtik, hogy három év múlva azokból újabb rovarok kezdjék el nászrepülésüket.
Az egykor Európa szerte elterjedt faj ma már csak hazánkban, a Tiszában és mellékfolyóiban él. Védett, eszmei értéke 10 000 forint. A tiszavirág és a „tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé.
Fotó: wikipedia